1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

I. (fn-i)

II. (mn-i, ragozatlan jelzőként) vál ez a(z), ezen. e nemzet; ez esetben.

[ fgr ]

1. annyi, amennyit a természetes számsor első egész száma jelöl (1). egy fia van; ▸ nem egy | egyetlen. ▸ egy emberként mint egy ember | <kif-ekben.> ▸ egy cseppig szálig szemig

2. osztatlan, egész. egy darabban; ▸ egy csomóban rakáson | egyszeri. | egységes, egyetlen. egy közösséggé forrtak össze. | csupa, merő. egy vér lettem.

3. ugyanaz, azonos. egy véleményen van valakivel; ▸ egyek vagyunk

4. <időpont megjelölésére, sorszn-i jelentésben.> ▸ egy óra

5. <pongyola haszn:> első. az egy kerületben; az egy b-be jár.

1. egy egységből álló mennyiség, szám. | < (ütemes) mozgás vezénylésében vezényszóként.> egy, kettő, egy, kettő!

2. gyak. biz egy dolog, egy egység, kül. pénzegység. erre az egyre emlékszem; egy húszért vette. ▸ egyet mondok, kettő lesz belőle | egy óra mint időpont. pontosan egykor. | az egyes számmal jelölt épület, helyiség. földszint egy. | <pongyola haszn, hónap neve után:> elseje. május egy.

3. egy személy. ▸ nem egy volt ott nem egy, aki ... | ugyanaz a személy, dolog. egyet szeretünk.

4. isk biz az egyes számjegy. fölírom az egyet.

5. (hsz-szerűen) ▸ egyet ▸ alszik rá egyet | ▸ eggyé eggyé olvad. | ▸ egytől egyig

1. <meghatározatlan, még nem említett v. ismeretlen személyt, dolgot jelentő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> vett egy táskát; egy rokonom képe; egy újabb rendelet szerint. | <időhat előtt, a meghatározatlanság kif-ére.> egy este; ▸ egy időben ▸ egy alkalommal | <htl mennyiséget jelentő szó(szerkezet) előtt; kitétele nélkül a szó(szerkezet) helytelen.> egy kevés víz; ▸ egy kis ideig | <némely htl nagyságra, fokra utaló belső tárgy, ill. hsz előtt.> egy nagyot sóhajt; ▸ egy kicsit kevéssé egy kissé

2. <fajfogalmat jelölő köznév, ill. ezzel alakult szószerkezet előtt.> egy kisgyermektől ezt ne kívánd! | <valakihez, valamihez mint típushoz, fajtához való hasonlítás esetén.> olyan, mint egy virágoskert. | <hasonlítást nem tartalmazó, nem metaforikus névszói állítm előtt.> jános egy okos ember (helyesen: jános okos ember).

3. <érzelmileg színezett m kiemelő szavaként, a jelző és a jelzett szó között.> ravasz egy fickó!

4. <típusra, ill. a megnevezett személyi tulajdonságaira utaló tulajdonnév előtt.> egy szabó jánostól ezt elvárjuk!

1. áll vontatásra, ill. lovaglásra haszn., páratlan ujjú patás háziállat (equus caballus). ▸ nagy a feje, búsuljon a ló ▸ ez még egy lónak is sok volna

2. sp biz sakkban: huszár.

3. sp négy lábon álló, hosszúkás, párnázott, bőrrel bevont (, középen két kápával ellátott) tornaszer.

4. ▸ szent mihály lova ▸ elvitte a szent mihály lova

5. kissé durva <megszólításként is:> ostobán viselkedő személy.

6. biz v. tréf megnőtt, nyurga kamasz. mekkora ló lett ez a gyerek! | ▸ ló betű ▸ átesik a ló másik túlsó oldalára ▸ nem adná egy vak lóért ▸ jó rossz lóra tesz ▸ magas lóra ül felül a magas lóra ▸ magas lóról beszél ▸ leszáll a magas lóról ▸ lovat ad valaki alá ▸ lóvá tesz valakit

[ fgr ]

I. hat-rag

II. <a birt jelző ragja a birtokos megjelölésére.> anyámnak az [arca].

1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.

1. <feltételes m-ban.> adtam volna, ha ... | <látszat kif-ében.> mintha nem is ember, hanem szobor állt volna ott.

2. <múltra vonatk. óhajtó m-ban.> bárcsak írtam volna!

1. létezik. gondolkodom, tehát vagyok; ▸ volt nincs ▸ egyszer volt, hol nem volt | kerül,akad. van, aki ...; ▸ vanni van pénzem, kedvem | vhol tartózkodik, vhol található. itthon van; hol van az órám? | (fn-i ign-vel) valami végzésére eltávozott. aratni van. | <jelenség, állapot, elvont dolog> léte észlelhető. sötét van; baj van. | (kérdő alakú névm-sal v. hsz-val és fn-i ign-vel) rendelkezésére áll valami, ami vmely cselekvéshez kell. van mit enni; van hol aludni; ▸ nem volt mit tenni mit volt mit tenni | <időszak> tart, <időpont> a jelenre, ill. a jelzett időre értendő. május van; két óra van. | <esemény, történés> tart, folyik, történik, ill. a jelzett időszakra, időpontra esik. értekezlet van; ma van a névnapja; ▸ van úgy ▸ mi van vele?

2. (hat-val) valamilyen állapotban, ill. valamilyen körülmények között található. ▸ jól van; készen van; összefüggésben van valakivel, valamivel ▸ soron van rajta van a sor valaminek a sora ▸ fenn van ▸ mozgásban van ▸ tévedésben van ▸ útban van ▸ úton van ▸ benne van valamiben ▸ úgy van ▸ jól van ▸ rendben van | (hat-i ign-vel) <állapot kif-ére.> nyitva van; fel van öltözve. | (hat-i ign-vel) <cselekvés, folyamat megtörténtének kif-ére.> el van utazva (helyesen: távol van, nincs itthon, elutazott). | ▸ ha valakinek vagyok volnék | valamilyen kapcsolatban, viszonyban van valakivel, valamivel, ill. valamilyen magatartást tanúsít iránta. jóban van valakivel; bizalommal van iránta; ▸ valamijére van valakinek, valaminek kárára, segítségére van; ▸ hatással, befolyással van valakire, valamire ▸ azon van , hogy , rajta van , hogy ▸ vmely állásponton, nézeten, véleményen van | ▸ valamiből van fából van. | ▸ valamennyiben van sokban van ez az utazás. | ▸ alul, felül van valamin felül van egy mázsán.

3. ▸ valakinek, valaminek van valakije, valamije két fia, kék szeme, szép háza van; vannak ötletei; van kedve, ideje; társai vannak; a fióknak van kulcsa; ennek oka van; ▸ van képe, lelke, szíve valamit tenni valamihez ▸ van helye ▸ van jövője

4. megvan (valamennyi, vmekkora). van már egyéves a kisfiad?; ez a cukor van két kiló. | ▸ van valamennyi ideje van már egy éve is, hogy ... | ▸ van annyi, akkora, olyan, mint van ő olyan erős, mint te.

5. (igei-névszói állítm részeként, a van alak kivételével) <a jelzett élőlény, tárgy, dolog, cselekvés> az, olyan, annyi, aminek, amilyennek, amennyinek az állítm névszói része mondja. szép vagy; tanár vagyok; ez a terület itt mocsár volt; a tied lett volna; jó volt sétálni. | <a jelzett személyt> az említett néven nevezik. mária vagyok. | ▸ vagyok vagyok szerető fiad ... | <a jelzett összeg> az ára. ötven forint volt métere. | <a jelzett anyagból> készült. műanyag volt a nyele. | <a csupa, merő szóval együtt, annak kif-ére, hogy az alany tele van a jelzett dologgal.> csupa sár volt a ruhája.

6. <tagadószóval, a nincs és sincs ige hiányzó alakjai h.> nem volt ott; én sem vagyok fából!

[←vannak←vagynak ‘ua.’ (fgr tőből)]

vagyon².

[←van¹ ]